előzmény, amit fontos tudni: ha nincs kedvem tanulni, általában eszembejut, hogy lehet hogy éhes vagyok, vagy ha nem is, akkor legalább ennék valamit. ezután rájövök, hogy itthon nincs nassolnivaló. a következő gondolataim a szakácskönyvek körül forognak. gyorsan tett lesz a gondolatból és sütök-főzök valamit. persze a tanulás nem számít. na ez a mai délután-este is ilyen volt.
van reszelt parmezán a hűtőben.(néha akad ilyen is itthon) na ez jutott eszembe. meg az is, hogy láttam egy receptet: sajtostallér dióval, petrezselyemmel. na, gondoltam ez kell nekem. gyorsan megvan, sajtos is, a dió is finom, főleg sajttal, lássunk hozzá. hááát, a dió jelzett, hogy nem lesz ez így jó, az első penészes volt belül... nem hallgattam rá. aztán eszembejutott az is, hogy ez a zacskós parmezán nem az a megolvadós fajta, inkább kiszárad. de elhesegettem ezeket a vészmadárként repkedő gondolatokat...
hmm, pirított dió...a vészmadarak fogyni kezdtek. hmmm, aromás sajtszag... már csak egy vészmadaram volt. hmmmm, petrezselyem... de szeretem ezt a finom kis zöld növénykét...és már nem is emlékezdtem semmire a vészjelekből.
kis kupacokat csináltam, tetejére a diódarabokat, rá a petrezselymet, ejj de jó volt. erősen vártam, hogy leteljen a 8perc amíg megsül. megsült. kicsit jobban, mert közben telefnáltam. gondoltam ez még nem baj, nem lett kokszos csak egészségesen barna.
amikor leszedegettem a sütőpapírról akkor már rájöttem, hogy a kiszáradó zacskós sajt valós emlék volt. hát, ízre jó lett, de kiskanállal ettem, és naggyon sós volt (kecskéknek ajánlom.garantált utána a mekegés). van még belőle... még nem tudom mi lesz vele. tejföllel keverve nem rossz, de nem az igazi.
következmények:
- kezdtem már rosszul lenni, mert azért ettem én
- minden ablakot és ajtót kinyitottam és beeresztettem a kinti mínuszokat... nem meleg volt, hanem SAJTSZAG.de kegyetlenül
- amikor már lefegytam, megettem egy mandarint, hogy csitítsa a gyomrom. ez bevált
- végül miután becsuktam mindent, meggyújtottam egy füstölőt.de még mindig sajtszag van. és hideg
tanulságok: parmezánból csak a frissen reszelt jó; ha sütsz, akkor mindig mindent csukj be, csak a konyhaablak legyen nyitva. építészeknek: lehet, hogy ezek után nem tervezek amerikai konyha jellegű helyeket.csak elszeparált kiszellőztethető konyhát... azoknak akik szintén ezt szokták csinálni: inkább tanuljatok.azt hiszem az jobban megéri.(kivétel:szakácsok.ti gyakoroljato csak...)
-d-
Timi¤Dóri 2007.11.30. 21:45:13