Timi és Dóri kalandjai

Ha már egyszer áll egy óriáskerék az Erzsébet téren és én még sosem ültem ilyenen, muszáj volt kipróbálni. :) Szóval Bercivel elmentünk a héten egy este és utaztunk 4 kört az elsőre kicsit soknak tűnő 2400Ft/fő áron, de nagyon jó volt, úgyhogy megérte, mert egy újabb élménnyel lettünk gazdagabbak, az óriáskerekezést is kipipáltuk most pár évre. :)

Az meg továbbra is mindig meglep, hogy a volt Gödör környéke milyen szinten tömve van emberekkel egy hétköznap este is, azért hangulatos és szép város ez a Budapest :)

-t-

Akkor először is egy kis hiánypótlás még a diplomázós időszakból (na nem mintha olyan régen lett volna). Történt ugyanis, hogy volt egy maketthétvége, ahol elkészült a mű és erről egy kis fotódokumentáció is készült, ami most bemutatásra kerül. :)

+1: Diplomavédés lesifotó Berci jóvoltából

-t-

A legutóbb felmerült akadályok elhárultak a blogolás elől, mert hogy én már elfelejtettem a belépéshez szükséges e-mail cím-jelszó kombót, de Dóri megoldotta. :)

Mivel hogy diplomás munkanélküli lettem jól rá is érek, Dóri meg diplomás dolgozó építész lett Bécsben és biztos sok izgalmas dologról tud majd beszámolni, úgyhogy úgy tűnik megint alkotunk valamit a hosszú szünet után.

-t-

az elmúlt lassan 6 év alatt (gyengébbek kedvéért: egyetemi tanulmányaim) egyszer sem vágtam meg magam sniccerrel.

az elmúlt 4 nap alatt (feldolgozási hét) naponta 6szor vágtam meg magam papírral...

ezmiez?

-d-

néha ellátogattam a blogra, hogy megvan-e még, és még mindig megvan. ha már itt van hát foglalkozzunk is vele, mert végül is jó dolog ez.

meg amúgy is, ha már együtt szívunk, van mit írni is. igazából az egész újrakezdés a fejünkön múlt. Timi a kacsintós szemével én a sebhelyekkel (még mindig) jó csapatot alkotunk, így megint írunk!(?).

ma Mama kedvesen megjegyezte, hogy olyan cuki vagyok, úgy nézek ki mint valami szellem. nem mondtam én, de gondoltam, hogy köszi, van tükör a szobában, szoktam látni benne az árnyékomat elsuhanni egy-egy pisiszünet alkalmával... ugyanis leadunk. vonalat húzunk, és közben jót mulatunk(?). de mindenesetre úgy tűnik blogolunk :)

-d-

jövőre jubileumot ünneplünk. reméljük megint együtt :)

my new snowman. i love him :)

ezt nézzétek!

http://en.tackfilm.se/?id=1263924864296RA85

-d-

nektek is feltűnt hogy 2010.01.01 -> egyéb dátumforma szerint: 01.01.10 igen keményen bináris számrendszerre hajaz?

...és mégis mozog a föld...

-d-

persze ez szóljon egy kis gasztro dologról... semmi komoly, csak a reggelim. azaz: tükörtojás hagymás baconos alapon, füstöltsajtos pirított zsömlével. Íme:

-d-

sokatmondó cím. gondolom mindannyian tudjátok miről van szó :)))

akkor kezdem a cím magyarázásaával...

Biela Voda, azaz fehér víz a ranch neve. csodálatos helyen van, Poprádtól nem messze a szlovák paradicsom (Slovensky Raj) kapujában, Hrabusice falu mellett. a kilátás fantasztikus, egyik irányba a Magas Tátra csúcsait kátják a zöld füvön legelésző lovak, másik irányba pedig a paradicsom dús erdei látszanak, melyek csodálatos kirándulóutakat és hatalmas vízeséseket rejtenek. ha kirándulni van kedvetek, csak ajánlani tudom.

Hrabusice mint kiderült az előző bekezdésből a falu neve. természetesen van magyar neve is: Káposztásfalva.

A Cutting egy versenyfeladat, ahol a lovasnak marhákkal kell dolgoznia. a pályán 5 lovas van bent, és egy marhacsorda. 5 lovasból 1 a versenyző, akinek a feladata, hogy a csordából kiválasszon egy marhát majd ezután átengedi a feladatot a lónak, aki mozgásával nem engedi visszamenni a bocit a többiekhez. a többi 4 lovas segítő, ők tarják egyben a csordát, és bíztatják mozgásra a kiválasztott bocit, ha az netán lusta lenne. a feladatra 2 és fél perc van.

szóval kimentünk Hrabusicére, mivel épp egy nagyszabású verseny volt. nem vittük magunkkal lovat, így nem kellett izgulni, és kötetlenül tudtuk élvezni a hétvégét. Martin nagyon boldog volt, végre "otthon" a barátai között. én néha kicsit elveszettnek éreztem magam, mivel a szlovák tudásom még nagyon hiányos, és így kicsit nehéz volt érteni a dolgokat. azaz nem értettem semmit. szerencsére estefelé már mindenki befűtötte magát egy kis hruskával (vilmos...) és így a kezdő angol nyelvtudásom ellenére tudtunk komunikálni. sok kedves új és régi ismerős, és "my best friend Hruska" társaságában igazán szuper hétvégét töltöttünk el. természetesen napközben a versenyre koncentráltak, ami nagyon jól sierült, reiningben és cuttingban is igazán szép lovaglásokat láthattunk. a lovak szuperek voltak, szinte hihetetlen ahogy maguktól követik a marha mozgását...

azt hiszem ezen a hétvégén mindenki jól volt :)))

-d-

a szomszéd ranchen, Silveradon épp egy csorda marha lakott, amikor is mi odakeveredtünk Sheriff hívására. egy kis játékra szólt az invitáció. kergssük a bocikat. felpakaoltunk átmentünk, nyergeltünk és kezdőthetett is a móka, aminek első lépése volt, hogy akinek ló jutott elkezdte előterelni az erdőből a csordát. hát előjöttek, jó nagy szürkemarhák is voltak köztük. kis bemelegítés után kezdőthetett a tanulás-tanítás, ugyanis nem minden lovunk látott már marhát. jó móka volt, én is felültem Jo Glora. nehéz feladat egyébként, bár a földről néha evidensnek tűnik egy egy megoldás, lóhátról közel sem olyan egyszerű. figyelni kell, reagálni, és ott lenni mindig észben és a nyeregben... A kedves vendégünk besegített néha kihajtani a marhákat. igazi jó lapátos marhaterelés tanúi lehettünk. Kika lova, Smarty, aki épp tréningen volt nálunk, nagyon szuperül ment. nagyon agresszív ló, néha bepróbálkozik a marhaharapással. ilyenkor elgondolkozom, hogy lehet hogy nem csak növényt esznek ezek a csoás packók? ... Sheriff lova amellett hogy csodaszép nagyon ügyesen is ment. utólag kiderült a papírjaiból, hogy ez nem véletlen. elég jó ősei vannak. kiváncsi vagyok mit tud majd kihozni a packójából a későbbiekben.

jó kis hétvége volt. örültem hogy ismét felülről láthattam a bocikat és nem csak a lencsevégről...

-d-

még nem is meséltem, hogy a kedvenc játékom mostanában a reggeli lovaglásnál, amikor még frissen van húzva a pálya és minden nyom szépen látszik, az, hogy rajzolok a homokba. a kígyóvonal és a szívecske már nagyon megy. a körök is alakulnak. mosolygós fejecskét még nem tudok, tekintettel arra, hogy nem ugrólovakkal dolgozunk :)))

-d-

megint jött egy verseny. az amerikafesztivál Dunakeszin azaz az alagi galopp pályán. jó nay durranásnak volt meghirdetve, nem volt akkora, de nekem emlékezetes marad az tuti. mivel kevés lovas volt, ezért kata és martin habár kölcsönlóval de neveztek.azaz egy ismerős benevezte őket, és még lovat is adott kölcsönbe. abban az időben pont a legdöglesztőbb kánikula napjait éltük, így örültünk ha nem kell farmert venni. noshát kata behisztizett hogy ő ilyen melegben ugyan lóra nem ül... az utóbbi időben mindig kérdzgetik tőlem hogy én nem lovagolok e, meg nem versnyzek-e, hát most elgondolkodtam hogy igazából nem is lenne olyan rossz versenyezni. persze azért még ahhoz kell tanulnom-fejlődnöm, de azért egy-két számban már nem lenne gondom. elég sokan észreveszik hogy tesók vagyunk katával.néha hasonlítunk. kihasználva ezt meg hogy én bevállaltam a farmert a meleg időben is, személycserét hajtottunk végre. ez abból állt hogy egy hirteln gondolat folytán én bújtam tesókám lovascuccába, majd az ő nevében versenyeztem. pár ember észrevette, de sokan tudmásl vették hogy én kata vagyok. néhányan csodálkoztak, hogy miközben kata lovagol egy másik kata kintről nézi, dehát nem volt mit tenni, el kellett hinni. team penningben indultam, ami csapatmunka 2 csapatom is volt, az egyikkel 2. helyezést értünk el. ez nagyjából az ő érdemük, de azért én sem csak ott álltam a pálya szélén. :))) Lali csinált képet. jó lett :D ez itt most tiszta Lali reklám...

a verseny után jól bekoktéloztunk, ami igencsak jólesett egy ilyen izgalmakkal teli forró nyári nap után.

mikor lement a nap, megkezdődött az éjszakai rodeo. aki figyelte a híreket hallott is róla, mert volt pár baleset. sajnos én pont a mentőautó mellett álltam így követhettem hogy kit milyen sérüléssel fektetnek be a kocsiba. néha arra gondoltam inkább le kéne ülnöm, dehát.... na mind1. ezek a rodeosok nem normálisak. pedig néha egészen annak tűnnek ha beszélget velük az ember...

-d-

továbbra is mucsaröcsögén laktam, lovak, meg néha egy kis utazás például pozsonyba, ahol megismerkedtem Martin családjával. a nagymama tud magyarul. az jó volt. meg érdekes volt egy kis gyors városnézés. a legizgalmasabb ez a ház volt amit a kocsiból tudtam csak lefényképezni, mert siettünk tovább, dehát azt hiszem mindent elárul... vagy tévednék?? :))

folytattuk a lovaglást, meg amikor nem ültem lóra fényképezéssel voltam elfoglalva. így került sor arra, hogy végignézhettem ahogy két hisztis ló megszeret bemenni a vízbe. nahát fénykép is lett.

mivel eső után voltunk így a pálya is fel volt ázva, és lovasok helyett csak a kutyák garázdálkodtak ott. persze nem kellett nagy indiánnak lenni hogy lenyomozzuk őket. itt emlékezem meg most kicsi Chilli kutyusról avagy Chamba, aki már az örök vadászmezőkön kergeti a többi kutyulit...  tehát a kép címe *in memoriam Chilli*

na jó, a pályán én is garázdálkodtam kicsit. persze meg is örökítettem magamat... mert hát nem lehet ott mindig Lali a szuperfotós, hogy megörökítsen minden pillanatot :))) ugye Lali?

azt hiszem erről a napról ennyit tudok mondani. az az igazság hogy kezdek kicsit fáradt lenni, így lehet hogy most inkább elmegyek aludni és majd máskor folytatom a blogolást. remélem nem bánjátok, amúgy is, most örüljetek, van 2 új bejegyzés :)))

-d-

a megint verseny bejegyzésem után visszamentem Katáékhoz, ahol berendezkedtem, és vártam a következő versenyre. természetesen vonattal mentem, mert hát az ingyen van, és azért így jobb... kicsit kellett várni a "taxira" az állomáson, addig megörökíthettem a táskámat, meg a biciklitárolót. ez a soltszentimrei pályaudvar ez kész csuda. ha nem láttam volna már ott megállni vonatot, nem tudnám hogy az a megálló. az előbbi pályaudvar megnevezs betudható annak hogy már késő van és nem vagyok magamnál....

mondanom sem kell nem kellett sokat várni. most "nálunk" broncon volt a verseny, így ki sem kellett mozdulni otthonról. a napközbeni tevékenységem a lóti futi lovászlány munkakörbe passzol bele a leginkább, az egészet megspékelve egy fényképezőgépet is kaptam a nyakamba, ami persze nagy örömömre szolgál mindig, főleg most, hogy Lali segít, hogy jobb képeket tudjak csinálni. szóval szépen eltelt egy hét, aminek a vége felé már gyülekeztek a vendégek, így minden este inni kellett, ami nem volt gond, de néha már sok... persze mindig jön valaki aki feldobja az unalmas hétköznapokat. a verseny is teljesen rendben zajlott le, azt leszámítva, hogy nem nagyon futott jó eredményeket a "család" bár mivel már jó régen volt így nem emlékszem annyira. 

hétközben előkerült egy kiscica a tető alól, akit Rékagyerek egyfolytában abajgatott. néha el tudtam neki magyarázni, hogy nem mindig kell hurcolni azt a cicát. meg néha magamhoz vettem. na akkor pihent is egy kicsit :)))

a versenyre eljött szlovákiából Mita is, akivel már pár éve találkoztam, hiszen Matko barátja. nagyon szuperül lovagol. annyira lehet látni a különbséget magyar és egyéb lovasok tudása között hogy nagyon. szóval számít ha valaki "nagyoktól" tanul.

Adam közben szétrágta a gumilabdánkat, így a víziröplabda meccs visszavágójára nem kerül sor. az ellenfél nagyon el volt telve magával, de olyan szuper csapatom volt, hogy lealáztuk őket. reméltem hogy a visszavágóban is meg tudjuk tenni, de erre még várnunk kell azt hiszem :)

-d-

most hogy megvacsoráztam ekilátok bepótolni a lemaradást :)

-d-

Mivel az ide nyárból egyelőre nekem csak egy mandulaműtét jutott és múlt szerda óta szabadon választott bezártságra vagyok ítélve, az időt próbáltam részben hasznosan is eltölteni. Úgyhogy megalkottam a tavalyi ipartervemet sketchupban. Íme:

 -t-

lementem megint rokonlátogatóba, mellesleg down-kóros srácok lovagoltatásában segédkezni, majd közben kiderült, hogy hétvégén verseny lesz Dánszentmiklóson, és mivel egy kedves barátunk rábeszélte a csapatot arra hogy induljanak marhaterelősben megint így a "munkát" otthogyava átpártoltam inkább lótifuti lovásznak tesómék mellé. mindig rá kell jönnöm hogy ez egy eléggé fontos szerep és nagy segítség, még akkor is ha egyszerre 3an osztoznak éppen rajtam. mindig van valami amiért el kell szaladni, ide-oda kell hozni, megfogni a lovat inni adni, enni hozni lenyergelni felnyergelni vagy csak simán elkísérni hogy ne egyedül rohangásszon, de az egyék legjobb része az amikor beszállok a reggeli verseny előtti lazításba. na az nagyon megy már. reggelire mézesvilmos. aztán pedig a sült tarja. hát nem egy diétás életmód az biztos, de vidámnak nagyon vidám. szóval jó volt otthagyni a poros tábort egy kis lájtos versenyfíling miatt. csupa rég nem látott ismerős, pörgés zene, és jó kaja. persze este hullaként dől be az ember az ágyba, de sebaj.

pár éve itthon is divatbajött a rodeo, és már egész jó színvonalon produkálják magukat a bikák és "lovasaik". eléggé kemény helyzetek vannak, és csa kevesen tudják kiülni a 8 másodpercet, vagy épp a bika nem akar ugrándozni, hiába küldik az oldalát sarkantyúval. szóval végletekben játszanak az állatok és emberek.

itt is fényképeztem párat, meg végre engem is lencsevégre kapott Lali a fotós, miközben száguldoztam a mezőn, majd rodeoztam a mezőn, majd fényképeztem a többieket. Brigi a másik lelkes fotós akkor öökített meg amikor Buflákot próbáltam ellazítani egy kis sörrel... na jó, igazából csak azért itattam le a lovat hogy ne keljen tartogatnom a sört, mert már épp kezdett elegem lenni abból, hogy mindenkinek a mindene rajtam lóg, és még figyelnem is kell arra hogy el ne hagyjak valamit, és idejében megjelenjek a versenyen felvételre kész kamerával a tökéletes helyre befészkelve magamat. nehezítő körülménynek kaptam egy Adamot is, akiről szerintem olvastatok már de ha nem, akkor ő A kutya. szóval amikor már a fülemen is lógott valami, akkor az övemre kötöttem a pórázt, és így sétáltunk Adammal. akit élmány pórázon vezetni, mivel ez egy eléggé ritka dolog, így nincs hozzászokva ahhoz hogy egyenesen menjen. tiszta szlalomkutya... kerülgeti a rudakat. rúd nélkül.

elég a szövegből, nézegessetek képeket. ebben az adagban van olyan is amit Katatesóm csinált amíg én videoztam, vagy Brigi, vay Lali.

tudom, hogy ez a kép homályos, de repül a kalap :))

-d-

az előző szanatóriumi látogatásom egybekötődött egy olyan eseménnyel ami a nyári időszakban lovasokéknál szinte minden hétvégi program... tehát versenyre készültünk megint. Kastélynál volt a felkészülés, pont mint a verseny is, amin én már nem tudtam résztvenni mivel haza kellett jönnöm. már itthon is kezd kialakulni a marhás számok iránti érdeklődés, és egyre több helyen van ilyen verseny, egyre többen tartanak mahákat is. nagyon jópofa dolog, és jó nézni is, bár néha már azt érzem hogy inkább ülnék én is ott a ló hátán és terelgetném a bocikat. mondjuk a kerítés tetején ülve fényképezni sem rossz, főleg ha olyan dekoratív emberek is vannak a pályán mint Bandi, aki mindig ad arra, hogy jó banditához megfelelően legyen kendő a nyakában...

másik versenyszám amire gyakoroltak a többiek, az a gyorsasági móka volt, hordókerülés és szlalom. a "család" inkább reining és marhaterelés párti, de a baráti társaságban gyorsaságisok is vannak, és most már azon is izgulhatunk, hogy sikerül e jobb időt futni az örök bajnoknál, Kastálynál, vagy ha nem is jobb időt, de legalább hibátlan pályát menni...

publikálok pár jobban sikerült képet az akasztói gyakorlásról. (Kata és Bandi a két főszereplő)

-d-

na pl az ilyen pillanatok miatt is járok a szanatóriumba. megéri. (épp nem hozott gyereket. vagy ha mégis akkor azt nem a környéken rakta le, mert elég sokáig láttam merre megy)

-d-

...

Lógok a szeren.

Ti ezen csodálkoztok, mert nem tudjátok elképzelni, hogy lehet ember, aki mindenben egyformán tökéletes. Ti öregek és konzervatívok vagytok, és azt hiszitek, hogy a világ ezentúl is csak olyan lesz, mint eddig, és elfelejtitek, hogy egyszer eljön majd az érettségi. Ti nem tudjátok például elképzelni, hogy lehet majd esetleg egy miniszterelnök (a nevét szerénységem tiltja megsejtetni veletek), aki egy napon, miután szenvtelen és nyugodt hangon bejelentette az országgyűlésnek, hogy néhány jól megfontolt diplomáciai művelettel, amikről eddig nem akart beszélni, mert nem a szavak embere, sikerült Angliát, mint egyszerű gyarmatot, Magyarországhoz csatolni, s ezt ezennel tudatja a tisztelt Házzal - mondom, miután ezt szenvtelen és hideg hangon előadta, nem törődve az ordító és ujjongó képviselőkkel, akik vállukra akarják emelni, hirtelen vívóállásba helyezkedik s egy szédítő, eddig ismeretlen dzsiu-dzsicu fogással, ott, a miniszterelnöki emelvényen, két vállára fekteti azt az ausztráliai világbirkózóbajnokot, akit az angol ellenzék orvul elhelyezett az emelvény belsejében, hogy a legnagyobb európai férfit megölje. Ti nem tudjátok elképzelni, hogy valaki délelőtt mint Főakadémikus előadást tart az egyetemi tanároknak, délután pedig megnyeri a hátúszás és függeszkedés világbajnokságát, mellesleg a rúdugrásét is esetleg, hogy aztán este az ámuló közönség előtt hajlongjon, mely a Nemzeti Színházban ugyanezen ifjú drámájának ötszázadik előadását tapsolja orkán gyanánt. Ez a rendkívüli ifjú nem azért találta fel a Holdbarepülőgépet, mintha nem tudná megkeresni a kenyerét laufmétával is, melyben virtuóz - ez a rendkívül férfi időnként hanyag mozdulattal rúg be harminckét gólt az Eftécé vagy Mac kapujába, mely csapatok együttes erővel sem bírnak vele, aki egyedül áll ki ellenök.

...

-d-

3évente rendezik meg a Budaörsi Passiót. helyszíne a Kőhegy, ami tökéletes színpad és nézőtér is egyben. eléggé színvonalas előadások 2 héten keresztül majdnem minden este. meg lehet hallgatni-nézni német nyelven is. sötétedés után kezdődik, így jó sokáig elhúzódik, de tényleg szép előadás. Nekünk tűzoltóknak is jut feladat, így megnézhettük mi is, némi segítség fejében. persze közben jutott idő beszélgetésre és újabb adag viháncolásra. 3an lányok az ifa és a fényképezőgépem eléggé jó lehetőségeket biztosított arra, hogy megint jó hangulatban teljen el az este. ehhez persze hozzájrult, hogy ebédre teleettük magunkat pizzával,majd este vártuk hogy Fecó felhozza utánunk a zsírt, és elfogyasztottuk az éjszakai hagymás-zsíroskenyér adagunkat. Gyula is fellátogatott, hozott nekünk inni. nagyon jól jött egy kis szolgálati üdítő :) . Közben a hegy tetejéről figyeltük azt is, hogy Törökbálintról vonulnak a kollégáink. egyből le is kérdeztük, hogy merre mennek, de nem volt "kapásunk".

-d-