megint jött egy verseny. az amerikafesztivál Dunakeszin azaz az alagi galopp pályán. jó nay durranásnak volt meghirdetve, nem volt akkora, de nekem emlékezetes marad az tuti. mivel kevés lovas volt, 
ezért kata és martin habár kölcsönlóval de neveztek.azaz egy ismerős benevezte őket, és még lovat is adott kölcsönbe. abban az időben pont a legdöglesztőbb kánikula napjait éltük, így örültünk ha nem kell farmert venni. noshát kata behisztizett hogy ő ilyen melegben ugyan lóra nem ül... az utóbbi időben mindig kérdzgetik tőlem hogy én nem lovagolok e, meg nem versnyzek-e, hát most elgondolkodtam hogy igazából nem is lenne olyan rossz versenyezni. persze azért még ahhoz kell tanulnom-fejlődnöm, de azért egy-két számban már nem lenne gondom. elég sokan észreveszik hogy tesók vagyunk katával.néha hasonlítunk. kihasználva ezt meg hogy én bevállaltam a farmert a meleg időben is, személycserét hajtottunk végre. ez abból állt hogy egy hirteln gondolat folytán én bújtam tesókám lovascuccába, majd az ő nevében versenyeztem. pár ember észrevette, de sokan tudmásl vették hogy én kata vagyok. néhányan csodálkoztak, hogy miközben kata lovagol egy másik kata kintről nézi, dehát nem volt mit tenni, el kellett hinni. team penningben indultam, ami csapatmunka 2 csapatom is volt, az egyikkel 2. helyezést értünk el. ez nagyjából az ő érdemük, de azért én sem csak ott álltam a pálya szélén. :))) Lali csinált képet. jó lett :D ez itt most tiszta Lali reklám...
a verseny után jól bekoktéloztunk, ami igencsak jólesett egy ilyen izgalmakkal teli forró nyári nap után.
mikor lement a nap, megkezdődött az éjszakai rodeo. aki figyelte a híreket hallott is róla, mert volt pár baleset. sajnos én pont a mentőautó mellett álltam így követhettem hogy kit milyen sérüléssel fektetnek be a kocsiba. néha arra gondoltam inkább le kéne ülnöm, dehát.... na mind1. ezek a rodeosok nem normálisak. pedig néha egészen annak tűnnek ha beszélget velük az ember...
-d-
