A húsvétvasárnapi szokásos feltámadási buli az ereszd el a hajamat verzióról redukálódott egy játszós, beszélgetős összejövetelre (egy másik) Timiéknél, így nem boldogíthattuk a közösségi ház szomszédságát, de nagyon jól éreztük magunkat. Fél 1re haza is értem, mert még hátra volt a tojásfestés, mert úgy illik, hogy cserébe az el nem hervadásért megajándékozzuk a kósza locsolóinkat. Hát 4re ágyba is kerültem, majd fél 10 körül félve pislantottam ki a takaró alól, hátha áll ott valaki egy vödör vízzel. De nem állt. Így békességben felkeltem, és pont ajtótnyithattam a már évek óta elsőként érkező locsolóinknak. 
Most meg várok. A locsolókra. Hátha vannak még akik tartják a hagyományokat és nem félnek attól, hogy valahol becsukják előttük az ajtót. És közben tanulok. Éptörit. Mert mivel mással teljen a Húsvétja egy ifjú egyetemistának, mint hogy tanul a keddi zh-ra.Normálisak ezek?
-d-
