Kezdem az elején: 21-én (augusztus) megindultunk négyesben Katatesómékkal Horvátország felé, ott is Hvar szigetére. Mivel a Plitvicei tavak régebb óta piszkálják a fanáziámat, így lekanyarodtunk a pályáról, és a kis kanyargós úton haladtunk a tavak felé. 
délután fél4re érkeztünk oda, és szerencsénkre nem esett az eső. gyors ki és bepakolás a hátizsákokba, majd bementünk a parkba. Időnkbe pont belefért a nagy vízesés és az alsó tavak megtekintése. lélegzetelállítóan kék víz, és a 78méter magasról alázúduló vízesés, melyet szemből és az aljából lehet megnéz
ni. Gyönyörűséges, főleg ha az ember annyira nem tudja hova megy, csak elképzelése van róla... Természetesen van belépő kb 3300-3600 ftnak megfelelő, viszont korlátlanul lehet használni a park területén közlekedő járműveket, amiből van kettő féle is. az egyik egy halyó, ami jó sok utast tömörít, és az egyik tavon visz keresztbe, majd még tovább i egy pici részen, de ott érdemesebb kiszállni, különben az ember lánya-fia elmulasztja a lehetőséget egy adag újabb vízesés, és kalandos ösvények megtekintéséhez, bejárásához. a másik járgány egy Unimog altal húzott 3kocsis panorámabusz, ebbe is jó sokan beleérnek és úgy tűnt, hogy mindig tele is van... ez a domboldalban visz véig 
egy vékony, kanyargós ösvényen, ahol néha olyan érzésem volt, hogy most lehet hogy kicsusszanunk, vagy hogy a fél kerekünk már a szakadékban van. (pedig nem is volt a 
szakadékban a kerekünk csak a szélén....)
Mi egy kis séta után felszálltunk a hajóra, jó nagy tömeg volt, és ez eléggé lélekromboló volt, főleg a tavalyi szlovák paradicsomi kirándulás után ahol csak néha néha találkoztunk egy csapat barátságos kirándulóval(és tangapapucsban csoszogó turstával). Szóval hosszas sorbanállás után befértünk egy hajóra amin izraeliek utaztak, és elkezdtek énekelni, meg tapsolni. Először ey lány énekelt, akinek nagyon szép hangja volt, és azt még nem is bántam, de aztán az egész csapat belekezdett, és azért gondolhatjátok, hogy ott sincs mindenkinek tökéletes hangja... szóval miutén
kiszálltunk igyekeztünk lehagyni ezt a csapatot. tettünk egy rövid sétát gyönyörű pici tavas fás vízeséses részen, majd felszálltunk egy buszra, aztán mégegyre és leereszkedtünk egész közel a kjárathoz. ott a fiúk ragaszkodtak hozzá hogy egy hosszú lefelé vezető lépcsősoron menjünk le egy barlangnyíláson keresztül a tó partjára, így a visszafelé utat arra tettük meg amerre jöttünk, csak annyi volt a különbség, hogy immár tömeg nélkül csodálhattuk a tájat, és etethettük a perecünk maradványával a halakat. nagyon falánk és kövér állatok voltak, nem válogattak, még a szotyit is megették :) . fél 8 körül kisétáltunk a parkból, és úgy döntöttünk, hogy eredeti tervünkkel ellentétben tovább u
tazunk. Split felé vettük az irányt, ahonnan másnap indult a kompunk. éjfél körül meg is érkeztünk, persze előtte kavarogtunk egy fél órát a városban, de még dőben sikerült lejutni a partra. Azért írom, hogy még időben, mert úgy tudtuk, hogy az utolsó komp elment 11körül. Azért mi megnéztük a táblát és örömel láttuk, hogy nem kell a kikötőben aludni, sem szállást keresni, mert fél 2kor még indul egy hajó Hvar szigetére, Stari Grad városba. Beálltunk a sorba, majd elindultunk egy rövid éjszakai sétára. Becsekkoltunk a kompra és hálózsákjaink társaságában felvonultunk a fedélzetre.
6. képen nővéremet láthatjátok, aki a héten volt 30... :o)
link a hivatalos oldalhoz itt.
Folytatás a következő cikkben. :).JPG)
-d-
