Idén is voltunk síelni mint tudjátok, látjátok hazaérkeztünk. Egyéb sok minden ügyes-bajos dolog miatt a beszámoló elmaradt. Megpróbálom pótolni, amíg még nem túl késő, és be nem köszönt egy napsütéses reggelen a tavasz. Bevallom, már várom, hogy a hó csak emlék maradjon decemberig.

Franciaország, Chamrousse, Grenoble. Az 1968-as Téli Olimpia helyszíne. A völgyben a város, a folyó ketévágja, a panelok vannak, a domb tetején az erőd, az óváros lent, a tér közepén keresztülvágó villamos, butikok, emberek, illatok, virágok, már nincs hó, ha jó helyen nézel fela környező hegyekre akkor dereng hogy honnan jöttünk le. Mert hogy lementünk, körbenéztünk, és hazamentünk. Egyszeles napon ideális megoldás a városnézés. Megérte.

Szóval Chamrousse, ahol csúszhattunk és csúsztunk is a női és férfi olimpiai pályán. Élmény volt, jó érzés.

Furcsa hely, mivel eléggé az Alpok szélén van, így nem nagyon látni az Alpokra oly jellemző csipkés hegycsúcsokat. Legalábis az egyik irányba nem. A környező hegyekhez képest magasan van a csúcs, ahova még fel lehet menni a felvonóval. A pályarendszer számomra kicsit kusza volt, mert nagyon sok pálya végül ugyan abba az utolsó szakaszba torkollott, így szinte mindig sorba kellett állni. Az időjárással nem volt akkora szerencsénk mint tavaly, bár nagyon erős a gyanúm, hogy ennek a helynek a mikroklímája ilyen. Attól függetlenül, hogy reggel tiszta kék ég alatt indultunk el, délután hóviharban csúszkáltunk vagy fordítva. Az erős szél sem volt túl ritka, így sokszor nem is mentünk fel a csúcsra, mert igencsak zord volt arrafelé az idő. Mindez lehet, hogy nem hangzik olyan jól, de ottlenni mindezek ellenére is szuper volt.

2 6fős apartmanban laktunk, mivel az idei csapat 12 főből állt, és az egyikben le tudtunk ülni egyszerre az asztalhoz, így mindig együtt tudtunk reggelizni-vacsorázni. Bár ez azt is jelentette hogy nálunk nem volt asztal. Annyira nem is hiányzott. Sokan aggódtak, hogy csupa tészta és rizsvacsorát hogyan fognak túlélni 1 héten kersztül, de végül szerintem senki sem éhezett, és csupa finom vacsorát ettünk. Még a 4ből 2 Peti által főzött lecsó is jó volt. (még jó hogy finom a konzervlecsó:):))

A szobák érdekesek voltak, nem túl bő négyzetméterszámmal voltak beosztva-mondanom sem kell annak aki már járt francia apartmanban-. Azt már megszoktuk, hogy vagy dupla vagy emeletes ágy van, és én már azt is kezdem megszokni, hogy az előszobában alszom. Így legalább közel a fürdő. A legjobban a szekrény tetszett ahol Krisztinek és Misinek jutott hely. Eléggé mókás volt. Gondolom ott lakni már kevésbé.

A reggeli finom baguettek és kenyerek megint nagyon nagyon finomak voltak, az asztal idén is terülj terülj asztalkám formációt vett fel (nem hiába a sícipőben kivitt szalámik... :)

Az esték vidáman teltek, és teltek volna akkor is, ha nem visz mindenki bőségesen inni. Azt hiszem a legütősebb díjat viszi a Peti(I) által hozott Hátulütős pálesz, ami gyönyörűen lángolt az asztalon. Misinek is ízlett. Azt hiszem ezért vett bátorságot a tesztelésre...:) Persze gitár is volt, meg zene (minden este más DJ, a szoba lakói közül) meg játék meg film, meg internetvadászás, és idegeskedés a tárgyfelvétel és szakirányválasztás miatt.

Egyik nap nem síeltünk hanem hazasétáltunk Petivel az internetlelőhelyinformációtól. Az út a műút alatt haladt nemsokkal, és kilátás nyílt Grenoble-ra. Kis kerülőt tettünk, így felfedeztünk egy gyönyörű völgyben fekvő sífutópályát. Érdekes volt a hegyek között megbújó hatalmas terület.

Sokszor síeltünk a felhőben és sokszor érezhettünk felhőillatot. Tök jó volt.

Az utolsó estére már nem főztünk. Elmentünk a pálya aljára a "Westendbe", ami tulajdonképpan a boltoknak adott helyet egy apartmanház aljában, és beültünk egy kajáldába, ahol nagyon nagyon finom sajtfondüt ettünk, gomba is volt benne. Nem is hinné az ember, hogy milyen jól lehet lakni tőle...

Képek:1.Timi és a táj, 2.Grenoble tükörkép, 3.Az építésziroda kutyája, 4.Első koccintás, 5. 3/4 Peti és Kriszti, 6.Grenoble - majszolunk, avagy éljen a francia cukrászat, 7.A lángoló ördögi ital, avagy Misi gyújtogat, 8.Petya ugrik (saját fotó, tényleg Petya...), 9.Fondü, már üresen.

-d-